Családommal erdei és hegyi túráink alkalmával általában két-három órát gyalogolunk,
hogy elérjünk a vízeséseshez, a túra fénypontjához, ahol gyönyörködünk a
csodálatos tájban, majd erőt gyűjtünk a visszaúthoz. A Plitvicei-tavak Nemzeti
Parkban (http://www.np-plitvicka-jezera.hr/) már az első húsz percben húsz
vízeséssel találkozik az ember, és azután egyre több zuhatag, patak, kilátó, türkiz
lagúna és tó jön velünk szembe, mintegy szabadtéri labirintust képezve egy
csodálatos hegység szívében, hihetetlenül gazdag növényvilággal tarkítva (1267
növényfajt jegyeznek a parkban, ebből 55 féle különböző orchideát).
Ez a fantasztikus természeti jelenség részben annak a tizenhat tónak köszönhető,
melyek különböző magasságokon, egymással összekapcsolva helyezkednek el. Érdekes
tény, hogy a vízben található ásványi anyagok elmeszesítik a közelben lévő
növényeket, melyek az idő múlásával mésztufává alakulnak: porózus, habkönnyű kővé
a leghihetetlenebb formákat öltve.
Dombok, hidak és kicsiny szigetek tárulnak a szemünk elé, ahol nem kevesebb, mint 300 különböző pillangófaj él együtt a madarakkal, farkasokkal és barnamedvékkel (nincs ok az aggodalomra, a barnamedve nagyon félős, éppen, hogy csak megmutatja magát a látogatóknak).
Kirándulásunk bázisaként a Hotel Degeniját (www.hotel-degenija.com) választottuk, mely 5 km-re
helyezkedik el a Nemzeti Park 1. számú bejáratától. Szimpatikus és jól
felszerelt helynek bizonyult, méltányos árakkal, jó parkolóhelyekkel és egy
kedves étteremmel, ahol egyszerű helyi ételekből választhatunk (érdemes előre
asztalt foglalni, ha nem akarunk várakozni).
Feltételezem, hogy a természet szerelmesei akár egy életet is el tudnának
tölteni Plitvicében, de sajnos nekünk csupán hat óránk volt, hogy betekintést
nyerjünk a Nemzeti Park egy-egy varázslatos szegletébe, gyalog, hajón és erdei kisvasúton.
Minden lépés új meglepetést kínált a természet „Alhambrájának” folyosóin bebarangolt
utunk során. Az embernek az a furcsa érzése támad kirándulás közben, hogy a víz
csörgedezése egy végtelen mesteri szimfóniává alakul át.
Eme nagyszerű koncert lezárásaként, még jutott időnk a Barac barlang
felfedezésére (12 km-re a Nemzeti Parktól, egy 45 perces idegenvezetéssel
egybekötve), melyről azt feltételezik, hogy már 6000 éve is lakták emberek.
Az alkonyat fényében ideiglenes otthonunkba érkezve magunkénak tudhattuk
azt a jóleső érzést, amikor valaki a kulisszák mögül bepillantást nyer a fák,
vizek és sziklák türelmes és gyümölcsöző románcába. A világ ezen kicsiny
szegletében rájövünk, hogy az életben semmi sem véletlen. A Plitivicei Nemzeti
Parkban nyilvánvalóvá válik, hogy a Teremtés módszeres tervezés eredménye, és nincs
más dolgunk, mint felfedezni és hálásan gyönyörködni minden szépségében.
No hay comentarios:
Publicar un comentario