Tokaj bölcsessége (Sárospatak II)

Sárospatak nem csupán Szent Erzsébet és II. Rákóczi Ferenc hőstetteit jegyzi, de a magyar oktatás bölcsője is. A város akkor vált a Rákóczi család örökségévé, amikor Lorántffy Zsuzsanna, II. Rákóczi Ferenc dédapjával, I. Rákóczi Györggyel házasságot kötött. Lorántffy Zsuzsanna hatalmas szőlőskertek tulajdonosa és lelkes kálvinista volt, a 17. század közepén pedig megalapította a Református Kollégiumot, mely ma is működik a város központjában.

Református Kollégium.Sárospatak.

A város nemcsak a kivételes személyiségek és halhatatlan harcosok szülőföldje. Sárospatak a Tokaj régió szívében található, ami csak egyet jelenthet… a világ egyik legismertebb bortermelő vidékén járok.

Idegenvezetőm Kun Lajos volt, aki egész életében bortermeléssel foglalkozott, és örömmel mutatta be saját pincészetét, mely a legmodernebb eszközökkel van felszerelve. Számos helyen előfordul, hogy a kispincészeteket átveszik nagy cégek, és eltűnik a családi hagyomány. Tokajban ez nem annyira jellemző. Kun Lajos személyesen felügyeli a szüretelést, és csakis saját szőlészetéből származó gyümölcsből készít bort.

Kun Lajos, Giacomino Claudio, Kocsis Attila es Giacomino Fabrizio

 Miután mesélt a borkészítés eljárásairól, a hordók alapanyagáról és az érlelési időkről, idegenvezetőm elérkezettnek látta a pillanatot, hogy fény derüljön az igazságra. A Vár környékén, egy hatalmas vaskapu mögött 85 lépcsőfok vezet le a kincshez: a pincészet bejáratához. A főfolyosóból nyolc, egyenként 25 méteres alagút nyílik, melyekben a 14 Celsius fokos hőmérséklet ideális feltételeket biztosít a palackozott borok tárolására. Lajos gyertyafényben mutatta be termékeit, és megkezdődött a borkóstolás. Először egy lágyabb száraz fehér bort kóstoltunk, majd áttértünk a legendás édes Tokaji Aszú borokra. 1 puttonyos bor került elsőként poharamba, majd szép sorban végigkóstoltam a 2 és 3 puttonyosos nedűket, amíg el nem értünk a 6 puttonyos Aszúhoz. Sűrű és borostyánszínű bor, mely a vidék összes ízét magában rejti. Aztán hirtelen úgy tűnt a délután idillje odavész, amikor házigazdám megkérdezte: „És ez a bor… hogy ízlik?” „Kiváló bor, a Sauternes-re emlékeztet.” - válaszoltam gondolkodás nélkül. (Mert ugye bort hasonlíthatjuk egy virág illatához, vagy egy aszalt gyümölcs ízéhez, egy vadállat bőréhez, sőt, akár még egy vörös hajú kamaszlány őszi napsütésben előbújó árnyékához… de hogy juthatott eszembe egy másik borhoz hasonlítani??!) Vendéglátóm egy pillanatra értetlenül és meglepetten meredt rám. De azután jósága kerekedett felül, és kedvesen elmagyarázta a következőket: „Hát, igen… maguk a franciák is eljöttek Tokajba, mert ugyanezt gondolták… de itt aztán megértették, hogy mi merőben más eljárásokat használunk, és a boraink emiatt igencsak különbözőek.” Bűnbánóan és szégyenkezve, de ugyanakkor megnyugodva egyetértettem. A barátságunk már nincs veszélyben. Ezt megpecsételvén, vendéglátóm egy ritka gesztussal tisztelt meg: kinyitott egy palack 1972-es évjáratú 5 puttonyos aszút (1972! Én akkortájt tanultam írni!). Nincsenek szavaim ennek a felejthetetlen pohár bornak a leírására.

A következő nap újdonsült barátom meghívott egy családi ebédre. „70 éves vagyok, és ez az első alkalom, hogy megismerhettem egy argentin embert. Talán még egyszer nem történik ilyen az életemben, úgyhogy semmiképpen nem utasíthat vissza.” – érvelt következetesen. A családi fotók, az apró figyelmességek és kedves gesztusok, a feltálalt fogások házias íze számomra nagy élmény volt. Igazán megértettem, honnan ered ennek a vidéknek legendás nagylelkűsége és borainak nemessége.

Amikor délután útnak indultunk Budapest felé, a visszapillantó tükörben észrevettem, hogy házigazdánk egészen addig integetett utánunk, míg csak el nem tűntünk a látóhatáron.

A Szent és a Fejedelem (Sárospatak I)

Sárospatak 15.000 lelket számláló kisváros Északkelet-Magyarországon. Jelentősége azonban sokkal nagyobb, mint a mérete. Utcáinak nyugalma elmélkedésre invitál. Két épület is kiemelkedik a horizonton: a Szent Erzsébet templom és a Rákóczi-vár. A Bodrog partjáról tökéletesen látható mindkettő, ahol számos kérdés merül fel bennem. Mi lehetett fontosabb a város megalapításában és fejlődésében? A szellem vagy az anyag? Vajon melyik hagyott mélyebb nyomot a történelemben? A szentközösség vagy a kard? A szeretet vagy a háború? A Szent vagy a Fejedelem?

Itt született Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben, II. András magyar király lánya. Erzsébetet már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Csupán 14 éves volt, amikor összeházasodtak, három gyermekük született. Elhivatottságot érzett a gyengék iránt, ezért férje beleegyezésével vagyonuk jó részét szétosztotta a rászorulók között. Önfeláldozása megmutatkozott a pestis idején is, amikor ellátta a betegeket, és ételt osztott a szegényeknek. 20 évesen özvegyült meg, és 24 évesen hunyt el. Halálos ágyán Assisi Szent Ferenctől kapott vigasztaló levelet. Négy évvel halála után szentté avatták. Ezután minden második lánygyermeket Erzsébetnek kereszteltek Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. Európa szerte mély tisztelet övezte Szent Erzsébetet.

A róla elnevezett templomot eredetileg a 15. században építették, ám a 18. században felújították. Ezen korból származik a templom barokk főoltára is. A templom előtt látható egy bronz szoborcsoport, Varga Imre alkotása, amely Erzsébetet ábrázolja férjével. Néhány lépésnyire kicsiny múzeum van, életével és örökségével kapcsolatos emlékeket őriznek itt.

Tíz perc sétával megérkeztünk a Rákóczi-várhoz. A 17. század végén, 350 évvel Erzsébet halála után a magyar területeken a Habsburgok uralkodtak, ugyanakkor a törökök és más hatalmak fenyegették az országrészt. A Rákóczi család birtokában több mint egy millió hektárnyi föld volt, Magyarország legbefolyásosabb családjaként nagy reménysége volt mind a nemességnek, mind a parasztságnak, a nemzeti függetlenség visszaállításában.

A vár egyik apró szobájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában, a rózsák alatt szövődtek I. Rákóczi Ferenc függetlenségi tervei. Titkos összejövetelek, szövetkezések helyszíne volt ez a helyiség. A rózsák alatt… Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van. Szó szerint azt jelenti, „a rózsa alatt”, átvitt értelme pedig: „titokban”.

Fia, II. Rákóczi Ferenc volt a legfontosabb a Rákócziak közül. 1676-ban, négy hónappal édesapja halála előtt született, és gyermekkora legnagyobb részét I. Lipót magyar király gyámsága alatt töltötte. Egyetemi tanulmányait követően feleségével, Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnővel Sárospatakon alapították meg a fejedelmi udvart.

II. Rákóczi Ferenc tudta, hogy külföldi segítségre lesz szüksége céljának elérése érdekében. Intelligenciája és lelkesedése számos európai uralkodó érdeklődését felkeltette. Nagy Péter orosz cár barátként tekintett Ferencre. A Várban pedig, egyéb kincsek között, fellelhető egy gyönyörű szekrény, amit XIV. Lajos ajándékozott a fejedelemnek.

Nemzeti hős, politikai hadvezér és katona: Rákóczi élete tele van hihetetlen történetekkel. Egy véres ütközet után katonái halottnak hitték és a csatatéren hagyták az eszméletlen fejedelmet. 1701-ben a bécsújhelyi börtönből felesége segítségével sikerült megszöknie. 1703-ban Erdélyi Fejedelemnek választották, és ő ekkor elérkezettnek látta az időt, hogy a spanyol örökösödési háborúval párhuzamosan megkezdődjön a harc a Habsburgok ellen, a magyar függetlenségért. A többségében jobbágyokból álló magyar haderő igencsak megnehezítette a birodalmi seregek tapasztalt katonáinak dolgát, pedig vezetőjük Savoyai Jenő, korának egyik legkiválóbb hadvezére és diplomatája volt. 

Rákóczi nagy mennyiségű rézpénzt veretett, melyet nem csak a hadsereg fenntartására, hanem a vallási szabadság és a kultúra támogatására fordított. A tehetséges hazafi erőfeszítéseit azonban nem koronázta siker: 1711-ben a Habsburgok olyan békeegyezményt kötöttek a nemességgel, mely egy csapásra összetörte Rákóczi függetlenségről szőtt álmait. Lengyelországban találkozott az orosz cárral, Párizsban pedig a francia királlyal. Mindketten szívélyesen fogadták, és személyes védelmet ígértek neki, azonban nem kapta meg, amit leginkább szeretett volna: a magyar szabadságharc politikai és katonai támogatását. 1717-ben Konstantinápolyba utazott, reménykedve, hogy a szultán támogatását sikerül megszerezni, de ez a szövetség sem valósult meg, csupán menedéket ígértek neki a Márvány-tenger partján, Rodostóban.

Hatalmas birtokaitól megfosztották, családját kivégeztették. A Habsburgok eldöntötték, hogy eltörlik a Rákóczi nevet a föld színéről. II. Rákóczi Ferenc életének utolsó 18 évét Rodostóban töltötte, ahol napjai írással, olvasással és esztergálással teltek. Lehetséges, hogy az Oszmán Birodalom rejtett szegletében, miközben régi bajtársaival beszélgetett, eszébe jutottak Szent Erzsébet szavai. Az erdőkben tett hosszú séták során elmerengett a vagyon, a politikai barátságok és az udvari élet hiábavalóságán. Azt hiszem, száműzetésének búskomor pillanataiban a magyar függetlenség iránt érzett elhivatottsága és álmainak meghiúsulása miatti fájdalma elvezette őt Szent Erzsébethez, megszüntetve a Szent és a Fejedelem közötti időbeli és felfogásbeli különbségeket. A magyar népért érzett szeretet bizonyára még közelebb hozta, és végül egybefűzte lelküket… Mint a világtörténelemben a szeretet és a háború, olyan Sárospatakon a Templom és a Vár.